|
Gazdag László - Mészáros István : a világűr meghódításának első 50 éve „A Föld az emberiség bölcsője, de nem lehet örökké bölcsőben élni!” Konsztantyin Ciolkovszkij szavait idézve kezdődik e könyv, mely az atombomba felfedezésétől, a Wright testvérek alkotta repülőgépen keresztül elvezet minket az űrutazásig, a Hold meghódításáig, Naprendszerünk kutatásáig. A motoros repülés kezdete 1903. december 17. ,amikor a két fivér, Wilbur és Orville Wright repülőgépe Észak-Karolinában, Kitty Hawknál, az Atlanti-óceán melletti homokdűnéken 12 másodpercre a levegőbe emelkedett és megtett 40 métert. Jules Verne két könyvet is írt a holdutazásról, melyek később nem is tűnnek annyira képtelen ötletnek. 1957 nyarán kezdődtek el a rakétakísérletek a Csendes-óceánon az interkontinentális ballisztikus rakétákkal. Szergej Pavlovics Koroljov rakétakonstruktőr kiszámította, hogy ezekkel a rakétákkal akár a világűrbe is ki tudnának juttatni eszközöket. Versenyfutás alakul ki a két szuperhatalom (USA és Szovjetunió) között, a Föld megkerülése és a Holdra jutás a cél.
1957. október 4-én az egész nyugati világot sokkolták a gömb alakú, 83 kilogrammos Szputnyik-1 bip-bip jelzései az űrből. Szertefoszlott Amerika elérhetetlenségének mítosza, ugyanakkor az emberiség belépett az űrkorszakba. Egy hónap sem telt el és jött az újabb döbbenet: 1957. november 3-án útjára indult az immár 508 kg-os Szputnyik-2, a fedélzetén Lajka kutyával. Lajka élete pár órával a fellövés után véget ért, az űrkabin túlhevülése miatt. 1961. április 12-én Jurij Alekszejevics Gagarin a Vosztok-1 (Kelet) űrhajó fedélzetén a kazahsztáni Bajkonurból indulva 1 óra 40 perc alatt kerülte meg a Földet, majd leszállt Szaratov térségében. 1961. május 5-én az amerikai Alan Shepard végrehajtotta űrugrását, azaz Floridából felszállva 186 kilométeres magasságba, ballisztikus pályán 478 km-es út megtétele után érkezett az Atlanti-óceán vizére. Ezután felgyorsulnak az események, a Wright testvérektől a Holdig: 66 év! Jules Verne Sic itur ad astra!(Így jutunk a csillagokig!) jóslata megvalósulni látszik.
Időközben más nemzetek is „beszálltak” az űrversenybe. 
Az első francia műhold, az Asterix 1965. november 26-án indult el az algériai Hammaguirból egy Diamant-rakéta segítségével. Ezzel Franciaország a harmadik „űrnemzet”. 1970. február 11-én indították az első japán műholdat, a 38kg-os Ohsumit. Japán tehát a negyedik a sorban. 1970. április 24-én startolt az első kínai mesterséges hold, a rakéta neve: CZ-1 (Csang Zeng-Hosszú Menetelés). Így Kína lett az ötödik űrhatalom. 1971. október 28-án indult az első angol műhold, a Prospero egy Black Arrow (Fekete Nyíl) hordozórakétával, az ausztráliai Woomera bázisról. 1980. július 18-án India is belépett az űrversenybe. A nyolcadik űrnemzet Izrael. Közben az amerikai és a szovjet űriparnak komoly versenytársa született: 1979. december 24-én az Európai Űrügynökség (ESA) a Francia-Guyanában kiépített Kourou Űrközpontból sikeresen útjára indította az első Ariane rakétával a CAT műholdat.
Az ember még alig kezdte el a Föld körüli térség meghódítását, de már a távolabbi térségekre vetette a szemét. 1961-ben elindul a Venyera-1 az első Vénusz-szonda. A Mariner-4 már a Mars felé vette az irányt. Az első Hold-kutató szonda a Luna-1 volt, amit az oroszok indítottak. Erre az USA megalkotta az Apollo-programot, melynek részeként az Apollo-11 1969. július 16-án elindult a Hold felé, egy Saturn-V rakéta segítségével. Július 20-án késő éjjel, az Eagle, vagyis leszállóegység, a holdkomp, levált az anyaűrhajóról, és leszállt a Holdon (Nyugalom Tengerén). Ezután következett az Apollo-12-13-14-15-16 és 17. A Holdat nagyon jól megismertük, hiszen ez a legelérhetőbb égitest számunkra. A többi bolygóról lényegesen kevesebbet tudunk.
2006. december 31-ig 251 űrutazásra került sor, 462 űrhajós járt az űrben. Az űrkutatáshoz köthető a műholdas helyzetjelzés, a rádiós és televíziós műsorszórás, a tengeri és szárazföldi navigáció, az erőforrás kutatás, a Föld környezeti állapotának figyelése…stb. De jelenleg, amikor az űrrakéta tömegének 90%-a elégő üzemanyag, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy mi még az űrkutatás kőkorszakát éljük. Eljutni a távoli csillagokig ezzel a technikával nem lehet, legfeljebb tízezer évek alatt. Még nem lehet tudni, hogy mi lesz a nagy áttörés, milyen technikával lehet a fenti 90%-os arányt megváltoztatni, a hatékonyságot ugrásszerűen megjavítani, a sebességet nagyságrendekkel megnövelni.
A könyv nagyon szép fotókkal, topográfiai térképekkel, grafikonokkal, táblázatokkal, fantáziarajzokkal szemlélteti az űrkutatás eddigi eredményeit. A teljesség igénye nélkül, tömören, a lényeges tényeket összefoglalva, mindenki számára érthetően fogalmazva, 104 oldalon keresztül mutatja be az űrkutatás kezdetét és mai állását. A szerzők összegyűjtötték mindazt, ami látványos, érdekes és izgalmas. Könyvüket az elmúlt fél évszázad leglátványosabb képeivel, felvételeivel tették élvezhetőbbé. A csillagászat szerelmeseinek pedig a legfrisebb hír: Hamarosan elérhetőek lesznek a NASA által készített képek és videók itt. |
|
|
(0 szavazat)
